A kereskedelmi (neo)televíziózás korában a szerialitás, azaz sorozatelv a műsorszerkesztés egyik alapelve. Az egyes csatornák teljes műsorfolyama a folytatásos teleregényekre emlékeztető struktúra szerint épül fel.

Egyrészt epizodikus a szerkesztést. Az egyes műsorok ciklikusan ismétlődnek, egyszerre kapcsolódnak egymáshoz és alkotnak önálló dramaturgiai egységet. A híradó minden este ugyanazon elvek szerint építkezik. Állandó, látványos főcímmel kezdődik. A főcímhez jól ismert szignál kapcsolódik. A néző ugyanazt kapja minden este, biztos lehet a minőségben. A hírek tartalma persze más és más, de ez az állandó változatosság változatlan közegben jelenik meg. Ugyanez jellemző például a kvízműsorokra. A néző pontosan tudja, hogy mikor és milyen rendszerességgel láthatja az egyes műsorokat. Fontos tehát a kiszámíthatóság.

Ugyanakkor megvan az „elvarratlan szál” motívuma is. Egyes kvízműsorok úgy érnek véget, hogy a következő részben folytatódik csak a játékos drámája. Más vetélkedők lezártak a szereplők tekintetében, de a mivel ismét nem nyerték meg a főnyereményt, a következő részben újra próbát tehet egy szerencsés. A hírműsorok esetében is megvan ez az elem. Sok kérdésre például aznap nem kapunk választ. A hírekből narratíva, elbeszélés-folyam lesz. Például: Hogyan folytatódik egy túszdráma vagy egy háborús konfliktus? Merre járt és mit mondott ma a miniszterelnök? Merre terjed a madárinfluenza, a koronavírus, vagy más egzotikus betegség?

Visszatérő szereplők

Fontos elem a törzsgárda is. A szappanopera esetében megszokott a maroknyi jól ismert szereplő alkalmazása. Ezek a szereplők lehetőleg jól körül írható jellemmel bírnak, jellegzetes a külsejük, amely megkönnyíti az azonosíthatóságukat. Ha nagyon hasonlóak, akkor egy stylist gondoskodik arról, hogy karakteresebb figurákat láthassunk. Nem kell bizonygatni, hogy a valóságshow-k (Való Világ, Megasztár, Kísértés, X Faktor, stb.) törzsgárdát alkalmaz. Állandó a műsorvezető is, ha van, akkor a zsűri is jól ismert. A tehetségkutató műsorok (Megasztár, X Faktor, stb.) esetében például a zsűri legalább annyira szereplő, mint az énekesek, sőt időarányosan többet szerepel a zsűri a képernyőn, mint a játékosok, fellépők.

A törzsgárda felismerhető a hírműsorok esetében is. Nagyon szűk azon közszereplők köre, akik napról napra megjelenhetnek a hírekben. Pontosan fel tudjuk sorolni, hogy ki a nemzetközi és a magyar törzsgárda tagja. Ebbe a szűk elitben nem könnyű bekerülni, az idetartozás társadalmi pozíció kérdése. Nem elég például miniszterelnöknek lenni Ghánában vagy Bolíviában, általában nagyhatalmi jelentőség, vagy helyi érdekeltség kell. Nyilvánvaló, hogy a médium terjesztési közege is befolyásolja a törzsgárdát. A helyi médiában a települési polgármester főszereplő, de az országos politikában már nem feltétlenül. A magyar televíziókban a magyar miniszterelnök fontos szerepet tölt be, a világsajtó csak akkor foglalkozik vele, ha igazán érdekeset vagy különlegeset mond, esetleg cselekszik. Éppen ezért sokszor mond érdekeseket.

A reklámoknak is megvan a saját törzsgárdája. Vannak időnként visszatérő figurák, akiknek az arcához kötünk egy-egy terméket. A sztár-showkban is ugyanaz a néhány tucat arc ismétlődik évről évre, csatornáról csatornára. A néző úgy tekint a törzsgárdára, mint az ismerőseire.

A sztárok szerepe a figyelem fenntartásában

Ahogy a filmtörténet klasszikus szakaszában a filmstúdiók számára fontos volt a sztárrendszer kialakítása és fenntartása, korunk médiaintézményei is használják a brand felépítéséhez ezt az eszközt. Az egyes televízió vagy rádió adóknak is megvan a saját törzsgárdája, a csatorna saját sztárjai, akik az adó különböző műsoraiban rendszeresen megjelennek. Így vesz részt táncversenyen a szappanopera gyenge színésznőcskéje, így játszik az kvízműsorban a reggeli műsor vezetője. Ha szerencsénk van, akkor a kvízműsor vezetőjének nyaralásáról vagy lakásáról is láthatunk képeket. Az anyák napi üdvözletet természetesen a csatorna sztárjának gyermeke mondja, háttérben a sztárral. Sőt az adóval üzleti kapcsolatban lévő újságban elolvashatunk egy-egy cikket sztárokról, vagy megnézhetjük az akt képüket.

Transzmediális történetmesélés

A sorozatelv végső soron szorosan összefügg az intertextualitás jelenségével. Az egyes műsorok nem különülnek el, hanem egymásra és egymásba épülve reklámoznak, átvezetnek.

A sorozat tehát nem szakad meg a televízió kikapcsolása után. A különféle médiumokban ugyanazok a szereplők és motívumok jelennek meg, mint a tv-ben. A zenei műsor nyertesének kiadják a lemezét vagy levetkőzik egy férfimagazinban. Az aktuális szívtiprót meghívják egy rádióműsorba. A nézőnek fogalma sincs arról, hogy a szereplő és műsor szerepeltetésének oka nem annak nagyszerűsége és páratlansága, hanem a háttérben megbújó gazdasági érdekek és alkuk sora. A média üzenetei műsorfolyamot alkotnak, velünk vannak a televízióban, az interneten, az újságokban és az utcai óriásplakátokon. A globális média világában a médiavállalkozások nem csak televízió adókat birtokolnak, hanem napi- és hetilapokat, lemezkiadókat, rádiókat, internetes portálokat – miként erre már utaltunk a konvergens médiakörnyezet bemutatása kapcsán.