Rajnai Richárd
Miért van szükség a médiaműveltség fejlesztésére?
Rajnai Richárd könyvében a médiaműveltség fejlesztésének hazai gyakorlatait, valamint a fiatalok médiahasználatát vizsgálva a médiaoktatás szükségessége mellett érvel. A könyv egyes fejezetei a média és a médiaműveltség késő modern értelmezései felől kalauzolják el az olvasót a fiatalok kreatív médiahasználati praxisai felé. Emellett az olvasó megismerheti a hazai médiaoktatás jelenlegi helyzetét és problémáit. A fiatalok médiafogyasztásának különbözőségeit a szerző fókuszcsoportos interjúk elemzésével mutatja be.
Mit jelent a médiaműveltség? Hogyan viszonyul a magyar iskolarendszer a digitális médiatér kibővüléséhez, miképpen készíti fel a közoktatás a diákokat a médiumok megfelelő használatára? Mi jellemzi a fiatalok, kiskamaszok viszonyát a saját médiaeszközeikhez, hogyan hoznak létre önálló, sok esetben kreatív médiaszövegeket? Hol kapcsolódik össze ez a két terület, hogyan találhatók meg e két, sokszor mesterségesen szembeállított világ találkozáspontjai? Rajnai Richárd könyve ezekre a kérdésekre keres és kínál válaszokat – közelről, az érintettek nézőpontját empatikusan bemutatva, kritikusan, a jelenlegi helyzetet pontosan felmérve, ugyanakkor médiaműveltség korszerű iskolai fejlesztése mellett elkötelezetten.
Tartalom
1. Bevezető
2. A média szerepe a kései modernitásban
2.1. A médiakutatás elméleti paradigmái
2.2. A mediatizáció jelentősége
2.3. A médiaoktatás helye a médiáról folytatott diskurzusban18
3. Médiaműveltség a kései modernitásban
3.1. A médiaműveltség fogalmának jelentésváltozásai
3.2. A médiaműveltség tartalmához kapcsolódó kompetenciák rendszere
3.3. A fiatalok médiaműveltségének fejlesztése
3.4. A részvételi kultúra fogalma és helye a kortárs médiakörnyezetben
3.5. Az informális és hálózati oktatás késő modern koncepciója
3.6. A részvételi kultúra kritikája és újradefiniálási kísérlete
3.7. A médiaműveltség fejlesztésének három modellje
3.7.1. A részvételt elősegítő médiaműveltség – Henry Jenkins nyomán
3.7.2. David Buckingham dinamikus médiaoktatás-modellje
3.7.3. A médiaműveltség morális modellje – Roger Silverstone
3.8. A médiaműveltség jelentősége a késő modernitásban
4. A kutatás módszertana
4.1. A nagymintás, reprezentatív kérdőív jellemzői
4.2. Iskolai dokumentumok tartalomelemzésének célja és módszere
4.3. A fókuszcsoportos interjúk jellemzői és a tartalomelemzés módszere
4.4. A médiaszövegek tartalomelemzésekor alkalmazott módszer
5. A médiaműveltség iskolai fejlesztésének gyakorlata
5.1. A szabályozói környezet változásai
5.2. A médiaműveltség értelmezése a magyarországi tanárok körében
5.3. A digitális és médiaműveltség fejlesztését érintő kihívások
5.4. A médiaoktatás gyakorlata és tartalmi sajátosságai
5.5. A médiavilág és az iskola kapcsolata – a dokumentumelemzés tapasztalatai
5.6. A médiaműveltség és a médiatudatosságra nevelés a magyar iskolákban
6. A mindennapok gyakorlata – tizenévesek médiahasználata fókuszcsoportos interjúk alapján
6.2. Médiahasználat és médiával támogatott tudásszerzés az iskolában és azon kívül
6.2.1. Iskolai gyakorlatok
6.2.2. Családi támogatás és egyéni ambíciók a tudásszerzésben
6.2.3. Az együttműködés korlátai
6.3. Közösség, alkotás, szórakozás – a médiahasználat élvezeti dimenziója
6.3.1. A kapcsolódás és az elkülönülés szintjei
6.3.2. Médiaszövegek alkotása
6.3.3. A médiafogyasztás örömet adó oldala
6.4. A médiahasználat ideológiai megközelítése
6.4.1. A médiahasználat mennyiségével kapcsolatos aggodalmak
6.4.2. Az egészségtelen médiahasználat teóriája
6.4.3. A médiahasználat társadalmi hatásainak megítélése
6.5. A fókuszcsoportos beszélgetések tapasztalata
7. Kreatív médiahasználat – esettanulmányok
7.1. V for Vendetta – üzenőalkalmazásban íródó szerepjáték-szövegfolyam
7.2. Soha – mobiltelefonnal készített filmetűd
7.3. Gyerek Hírek – kiskamaszok által szerkesztett és készített hibrid médiaszöveg
7.4. @mindenpecsiszobor Instagram-oldal – a tér birtokbavétele és feltérképezése
7.5. A médiahasználati dimenzió és a szövegalkotás kapcsolata
8. Összegzés – érvek a médiaműveltség fejlesztése mellett
Kommunikáció- és médiatudományi szakkönyv.
188 oldal, ragasztó kötött kivitel.
Kiadja a Lessz Média Kft. és az MTA Pécsi Akadémiai Bizottság
Kommunikáció- és Médiatudományi Munkabizottság.
A kötet megjelenését a Pécsi Akadémiai Bizottság támogatta.
A kötetet tervezte és tördelte, valamint a kiadásért felel: Rajnai Richárd
ISBN 978-615-02-2251-6